Tartós befektetésből származó jövedelem
67/B. § (1) E törvény külön rendelkezéseitől eltérően tartós befektetésből származó
jövedelemnek minősül a (2)–(9) bekezdés rendelkezéseiben foglalt feltételek és
adókötelezettség mellett pénzösszeg befektetési szolgáltatóval, illetőleg hitelintézettel
megkötött tartós befektetési szerződéssel történő lekötése révén, a magánszemélyt a lekötés
megszűnésekor, megszakításakor megillető bevételnek – ideértve a befektetésben lévő
pénzügyi eszköznek a lekötés megszűnésekor, megszakításakor irányadó szokásos piaci
értékét is – az említett rendelkezések szerint lekötött pénzösszeget meghaladó része (e § (4)–
(5) bekezdésének alkalmazásában: lekötési hozam).

(2) Lekötött pénzösszegnek minősül az (1) bekezdésben említett tartós befektetési
szerződés alapján az adóévben egy összegben vagy részletekben történő, első alkalommal
legalább 25 ezer forint befizetés, amelyet a (3) bekezdés szerint történő befektetések
hozamaival (kamat, árfolyamnyereség, ügyleti nyereség, osztalék stb.) együtt a magánszemély
a befizetés naptári évét követő legalább három naptári évben (a továbbiakban: hároméves
lekötési időszak), valamint a lekötés folytatólagos meghosszabbítása esetén, további két
naptári évben (a továbbiakban: kétéves lekötési időszak, a három- és kétéves időszak együtt a
továbbiakban: ötéves lekötési időszak), a vállalt lekötési időszak utolsó napján is még a
befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet által szerződésenként vezetett lekötési
12
nyilvántartásban tart. A lekötött pénzösszeg az elhelyezés naptári évét követően a hároméves,
illetve ötéves lekötési időszakban az említett hozamok jóváírásán kívül további befizetéssel
nem növelhető, azonban a tartós befektetési szerződések száma nem korlátozott.
(3) A lekötött pénzösszeget és a (4) bekezdésben meghatározott időpontig elért befektetési
hozamo(ka)t a magánszemély külön-külön megkötött tartós befektetési szerződés alapján
a) ellenőrzött tőkepiaci ügyletben forintban denominált pénzügyi eszközre és olyan
forintban denominált pénzügyi eszközre (pl. állampapír, befektetési jegy), amelynek a
befektetési hozama egyébként kamatjövedelemnek minősülne,
vagy a tőzsde árfolyamnyereség adó megfizetése is.
b) kamatozó bankbetétben (ideértve a fizetési számlán történő elkülönítést is),
takarékbetétben forintban történő elhelyezésre
vonatkozó megbízás(ok) teljesítése céljából használhatja fel. A befektetési szolgáltató,
illetőleg hitelintézet a megbízást, a teljesítést, a magánszemély tulajdonába került, vagy általa
átruházott a) pont szerinti pénzügyi eszközt, illetve a b) pont szerinti befektetést rögzíti az
adott szerződéshez tartozó lekötési nyilvántartásban.
(4) Lekötési hozamot
a) a lekötési időszak megszűnésekor (az ötéves lekötési időszak utolsó napján, illetve – ha
a magánszemély a lekötési időszakot nem hosszabbítja meg – a hároméves lekötési időszak
utolsó napján);
b) a lekötés megszakításakor (ha a magánszemély a lekötött pénzösszeget, és/vagy a
befektetési hozamo(ka)t akár részben felveszi vagy a befektetésben lévő pénzügyi eszközt
(eszközök bármelyikét) a lekötési nyilvántartásból kivonja)
kell megállapítani. Ha a magánszemély a hároméves lekötési időszak utolsó napján a
lekötési időszakot a lekötött pénzösszegnek csak egy részére hosszabbítja meg, ezen rész
tekintetében a lekötési időszak nem szakad meg. Nem kell a bevételből jövedelmet
megállapítani a lekötött pénzösszegre szerződött magánszemély halála esetén, ha az a lekötési
időszak megszűnése előtt következett be.
(5) Az adó mértéke
a) nulla százalék az ötéves lekötési időszak utolsó napján,
b) 10 százalék, ha a magánszemély
ba) a lekötést nem hosszabbítja meg, a hároméves lekötési időszak utolsó napján,
bb) a lekötést a lekötött pénzösszegnek egy részére nem hosszabbítja meg, az e résszel
arányos, a hároméves lekötési időszak utolsó napján,
bc) a lekötést a kétéves lekötési időszakban szakítja meg, a megszakítás napján,
c) 25 százalék, ha a magánszemély a lekötést az elhelyezést követően a hároméves
lekötési időszak vége előtt szakítja meg, a megszakítás napján
megállapított lekötési hozam után.
(6) Az e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerint kifizetőnek minősülő
hitelintézet, befektetési szolgáltató
a) a tartós befektetésből származó jövedelemről, a tartós lekötés napjáról, valamint a
lekötési időszak megszűnésének vagy megszakításának napjáról a jövedelem keletkezésének
adóévét követő év február 15-éig igazolást ad a magánszemélynek,
b) az igazolás tartalmáról – a magánszemély nevének, adóazonosító számának
feltüntetésével – adatot szolgáltat az adóhatóságnak,
13
c) a lekötési nyilvántartásban rögzített osztalékra jogosító értékpapír esetében az
osztalékfizetést megelőzően értesíti a kibocsátót, hogy e jövedelemből adót nem kell
levonnia.
(7) A tartós befektetésből származó jövedelmet a magánszemélynek nem kell bevallania,
ha az adójának mértéke nulla százalék. Egyéb esetben az adót a magánszemély az
adóbevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.
(8) Amennyiben a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet adatszolgáltatásra nem
kötelezett, e § rendelkezései akkor alkalmazhatóak, ha a magánszemély a befektetési
szolgáltatóval, illetőleg a hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződéssel igazolhatóan
– neve, adóazonosító jele, a lekötött pénzösszeg feltüntetésével – az első befizetést követő 30
napon belül bejelenti az adóhatóságnak, és rendelkezik a befektetési szolgáltató, illetőleg a
hitelintézet által a (6) bekezdés szerinti tartalommal kiállított olyan igazolással, amelyből a
tartós befektetésből származó jövedelem megállapítható.
(9) A lekötési időszak megszűnését, a lekötés megszakítását követő időszakra tartós
befektetésből származó jövedelem az adott szerződés alapján nem állapítható meg, a
megszűnés, a megszakítás napját követően keletkező tőkejövedelemre – jogcíme szerint – a
rávonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy
a) ha a jövedelmet szerzési érték figyelembevételével kell megállapítani, a megszűnés,
megszakítás napján irányadó szokásos piaci érték, illetve a megszerzésre fordított összeg
közül a nagyobb vehető figyelembe,
b) adókiegyenlítés ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség esetén akkor
érvényesíthető, ha az a megszűnés, a megszakítás napját követően kötött ügyletekből
keletkezett.

  • Adóköteles termékek árfolyamnyereség adózás
  • Érintett tőzsdék,szolgáltatók tőzsdei adózáskor,forex adózás
  • A tőzsdei adózás és az árfolyamnyereség adó kiszámítása
  • Az árfolyamnyereségből levonható költsége
  • Adó kiegyenlítés módszere,tőzsdei adózás,árfolyamnyereség adó, forex adózás,
  • Egészségügyi hozzájárulás (EHO) árfolyamnyereség adózásával kapcsolatban
  • Tőzsdén kívüli ügyletek adózása, árfolyamnyereség adózása,
  • Adóbevallás, tőzsdei ügyletek adózása,árfolyam nyereség adózása,
  • Milyen előnyökkel járnak az adóváltozások?
  • A devizapiac adózása árfolyamnyereség adózása azaz forex adózás
  • Adócsökkentési lehetőségek legális módon tőzsde adózás,forex adózás
  • Biztos, hogy jó megoldás az offshore vagy más?
  • Hogyan lehet 0 % adóval tőzsdézni? (jogszabályokat betartva)